* Sesshoumaru �s Wyllo*

M�r reggel volt. Wyllo �szott egyet a v�zes�sn�l. Miut�n teljesen felfriss�lt, fel�lt�z�tt �s le�lt egy szikl�ra. Hosszasan b�multa az el�tte l�v� v�zes�st. Nagyon szerette n�zni a gy�ny�r� t�jat. �gy �rezte nem l�tezik m�s csak � �s a term�szet. Egy �ra m�lva Wyllo m�g mindig a t�parton �lt �s n�zte azt, hirtelen zajra lett figyelmes, h�trafordult, de nem l�tott semmit. Folyamatosan a h�ta m�g� n�zett �s egyszer csak egy feh�r cs�kot l�tott maga mellett elmenni. Nem is ment, futott, de olyan gyorsan, hogy nem lehetett l�tni ki vagy mi lehet az. A feh�r folt csak futott am�g egy nagy szikl�s hegyhez nem �rt. Wyllo elhat�rozta mag�t �s ut�na ment. B�r � nem volt olyan gyors, nagyj�b�l l�tta, hogy merre ment. Kis id� ut�n � is el�rkezett ahhoz a szikl�s hegyhez ahov� k�vette azt a valakit. Meg is tal�lta de csak a t�volb�l figyelt. Azon a helyen nem volt m�s, csak n�h�ny szikla. Nem n�tt n�v�ny azon a r�szen, b�r ez m�r egy erd� sz�l�n volt, Wyllo elb�jt egy fa m�g�tt onnan figyelte mit csin�l a szellem. Nem v�letlen�l ment oda. L�tta, hogy a szikl�s r�sz egyszer csak megmozdult, �s kis id� m�lva Wyllo �szrevette, hogy az nem egy nagy sziklat�mb, hanem egy �ri�si sziklad�mon. Wyllo csak figyelte, ahogy a k�t d�mon harcol. A sziklad�mon egy er�s �t�st siker�lt a m�sik fel� k�ldenie, de az a szellemnek meg se kottyant. Sesshoumaru volt, de Wyllo m�g nem ismerte. Most Sesshoumaru t�madott. Eltal�lta a sziklad�mont �s az a f�ldre zuhant. Azt lehetett �szrevenni, hogy a szikl�k beles�llyednek a f�ldbe. Se Wyllo se Sesshoumaru nem vette �szre, hogy a d�mon ism�t �letre kel, de ez�ttal viszont Sesshoumaru h�ta m�g�tt. Sesshoumaru k�s�n b�r, de �szrevette a t�mad� szellemet. Elugrott a t�mad�s el�l, viszont siker�lt kivernie a sziklad�monnak  Sesshoumaru kardj�t a Tensaiga-t, ami a kard h�vely�ben nyugodott. Sesshoumarunak nem volt m�s v�laszt�sa. �t kellett v�ltoznia. A sziklad�mon azt vette �szre, hogy ellenfel�nek v�r�s�dik a szeme, majd megny�lik az arca, v�g�l pedig teljesen �tv�ltozik kutyaszellemm�. A d�mon �gy d�nt�tt, hogy szikl�kkal dob�lja meg ellenfel�t. P�r el is tal�lta, s�lyos sebeket ejtett a kutyaszellemen, de � �llta a sarat. V�g�l olyan k�zel ker�lt, hogy v�gzetesen megsebes�tse �t. Sesshoumaru utols� erej�vel megt�madta a szellemet, sikeresen. Az er�s �t�st�l a d�mon darabokra hullott, �gy, hogy m�r nem f�r�dott a f�ldbe, �s nem �llt �ssze. Ebb�l lehetett tudni, hogy a d�mon teljesen megsemmis�lt. Nem csoda, hogy ilyen nehezen lehetett legy�zni, hiszen � is Naraku egyik inkarn�ci�ja volt. R�ad�sul nagyon er�s m�rget bocs�tott ki.

Sesshoumaru visszav�ltozott. Test�t m�ly sebek bor�tott�k. Wyllo nem b�rta tov�bb, el�ugrott a fa m�g�l. Egyenesen Sesshoumaru fel� vette az ir�nyt.

- s�lyosan megsebes�lt�l!- azzal odafutott a szellemhez.

- nincs semmi bajom!- de amint elhagyta ez a mondat Sesshoumaru sz�j�t, �sszeesett. Wyllo let�rdelt a d�mon mell� �s jobban szem�gyre vette a sebeket. Sesshoumaru lassan kinyitotta a szem�t �s megsz�lalt.

- nem kell seg�teni! F�leg ne egy haland�!- majd belen�zett Wyllo �rtatlan barna szemeibe. Megtetszett neki a l�ny, de ezt nem mutatta. Wyllo �gy tett mintha meg se hallotta volna amit az el�bb mondott Sesshoumaru, ink�bb agg�dva k�rdezett

- f�l tudsz �llni?- majd m�lyen a szellem szem�be n�zett. Sesshoumaru k�ptelen volt azt mondani neki, hogy menjen el onnan. Amikor ism�t a l�ny szem�be n�zett agg�d�st l�tott. A l�ny ezzel nem volt �gy. Sesshoumaru arca kifejez�stelen volt, nem lehetett semmit kiolvasni a szem�b�l. V�g�l Sesshoumaru kib�k�tt egy sz�t

- persze! Mi�rt?- k�rdezte. A v�lasz r�gt�n j�tt.

- elviszlek egy barlangba, ahol gyorsabban fel�p�lsz.- a szellem nem v�laszolt, csak n�m�n b�lintott. Wyllo felseg�tette Sesshoumarut �s bicegve elindultak a barlang fel�. B�r a helys�g el�g k�zel volt, m�gis sok id� kellett, hogy oda�rjenek. Sesshoumaru sebei nem engedt�k, hogy gyorsabb temp�ban haladjanak. Sok men�s ut�n meg�rkeztek a v�zes�shez. Oldalt a szikl�n�l volt v�gig egy 50cm sz�les �t ami a v�zes�s h�ta m�g�tti barlangba vezetett. Sesshoumaru nagy nehezen �s sok seg�ts�ggel el�rte a barlang bej�rat�t. Amint oda�rtek Wyllo lefektette �t egy pokr�cra. Sesshoumaru lassan kinyitotta a szem�t. G�nyosan megsz�lalt.

- nekem nem kell egy sz�nalmas haland� seg�ts�ge!- majd elfordult, hogy a l�ny ne tudjon belen�zni a szem�be.

- �gy gondolod?- k�rdezte Wyllo huncut mosollyal a sz�j�n, mert tudta, hogy Sesshoumaru nem mond igazat. V�lasz nem �rkezett, de a l�ny tudta, hogy mit akar mondani. Ink�bb � sz�lalt meg el�sz�r.

- pihenned kell! Addig elmegyek, hozok n�h�ny gy�gyn�v�nyt.- majd fel�llt �s ki akart menni, de Sesshoumaru nem engedte.

- m�rt seg�tesz nekem?- k�rdezte, de a l�nyt�l nem kapott v�laszt. Wyllo kiment, gy�gyf�veket keresve.

Sesshoumaru gondolkodott: ki ez a l�ny? �s mit akar t�lem? M�rt seg�t? lehet, hogy meg akar �lni…nem, nem. agg�d�st l�ttam a szem�be. Olyan gy�ny�r�! Nem miket is gondolok? M�g hogy �. ���…. Soha! Mondjuk t�nyleg sz�p de nekem nem tetszik! Vagy tal�n egy kicsit…. De nem �n egy nagyhatalm� d�mon vagyok! Nekem nem tetszhet egy sz�nalmas haland�! Vagy m�gis? Nem, nem miket is gondolok! Hogy �n? Ki van z�rva!-  de ezekkel a gondolatokkal m�r el is aludt. M�r j� m�lyen aludt mikor Wyllo megj�tt. Nem keltette fel, de j�l megn�zte.

-m�g a nev�t se tudom. Na mindegy majd ha fel�bredt megk�rdezem.- azzal elkezdte ell�tni a sebeit. A n�v�nyekb�l csin�lt egy furcsa z�ld kr�met �s azt kezdte bemassz�rozni Sesshoumaru test�be. Ahogy a l�ny elkezdte Sesshoumaru fel�bredt.

- mit csin�lsz?- k�rdezte m�rgesen.

- ell�tom a sebeidet- felelte a l�ny.

- m�rt? �n egy-k�t nap m�lva rendbe j�v�k!

- m�reg jutott a szervezetedbe. Ha nem l�tom el, akkor nem fogy egyhamar begy�gyulni. Am�gy m�g nem tudom a neved.

- a nevem Sesshoumaru, �s ha nem lenne rajtam ennyi seb m�r r�g meghalt�l volna- fenyegette a l�nyt. Wyllo �gyet sem vetett a fenyeget�sre csak mondott valamit.

- az �n nevem Wyllo, �s h�l�s lehetn�l az�rt, hogy seg�tek neked!- felelte a l�ny nyugodtan, �s nem hagyta abba a massz�roz�st.

- �n h�l�s?- tette f�l a k�rd�st de v�laszt nem kapott. A l�ny kis id� ut�n megsz�lalt.

- k�sz!- mondta, �s fel�llt Sesshoumaruval szemben. Sesshoumaru csak most vette �szre a l�ny ruh�j�t. Wyllo egy fekete farmernadr�got viselt felette pedig egy fekete farmerszokny�t. Nem lehetett l�tni, de a farmerszokny�ban volt k�r s�rk�ny fogalalat� t�r. Csak a v�ge l�tszott ki, (a k�t s�rk�ny feje)hogy a l�ny meg tudja fogni, de nem lehetett felismerni. Egy �v is volt rajta, ami �t�lelte derek�t, de az �vcsat nagyon k�l�n�s volt. Egy rendes �vcsat, oldalt k�t tart�val, benne pedig egy feh�r, nagyon kicsi bot. Egy fekete topp volt rajta �gy lehetett l�tni karcs� test�t, �s a fekete fels�n volt egy minta feh�rrel. A minta egy feh�r s�rk�ny volt. A l�ny nyak�ban egy kend� is volt, ami eltakarta az alatta l�v� nyakl�ncot, amin egy krist�ly l�gott. Sportcip�t viselt, �s a k�z�n sok, b�rb�l k�sz�lt fekete kark�t�t.  A k�rme megcsillant, �gy lehetett l�tni, hogy ki van festve. �tl�tsz� k�r�mlakkal volt megcsin�lva, rajta mindegyik ujj�n egy -egy csillaggal.

A l�nynak ez a harci �lt�zete volt. Nem b�zott m�g teljesen Sesshoumaruban, ez�rt mindenre felk�sz�lt.

Sesshoumaru nagy nehezen megsz�lalt, �s a l�nyhoz int�zte k�rd�s�t.

-Ki agy te, �s honnan j�tt�l?- k�rdezte, majd �ja v�gigszeml�lte a l�nyt.

Wyllo csak mosolygott. Nem akarta  elmondani titk�t. Ink�bb csak egy titokzatos v�laszt adott.

- Majd id�vel megtudod.

Sesshoumarut ez nagyon zavarta, �s arra pr�b�lt r�j�nni, ki is ez a titokzatos l�ny.

Ki ez a l�ny? Nem ide tartozik az biztos. Nem itt sz�letett. De akkor hol? Lehet, hogy… � is abb�l a vil�gb�l val�, ahonnan az a sz�nalmas haland� aki az �cs�mmel van? Lehet, de akkor �reznem kellett volna. Vagy nem?- gondolkod�s�b�l Wyllo �bresztette fel.

- hagylak pihenni. Nekem m�g van egy kis dolgom.- mondta majd h�tat ford�tott �s indult a kij�rat fel�.

-hov� m�sz?- k�rdezte Sesshoumaru a megszokott rideg hangon.

- Ne l�gy ilyen k�v�ncsi!- mondta, majd kil�pett a barlangb�l.

Sesshoumaru szem�vel k�vette a l�nyt, �s amikor kiment �szrevette, hogy esik az es�. �gy d�nt�tt, hogy a l�ny ut�n megy, de sebei nem engedt�k. M�r beesteledett �s Sesshoumaru m�g mindig az es�t n�zte.

- borzaszt� a tehetetlens�g!!!!- mondta morcosan.- pihenek, majd ha megj�n megk�rdezem….- de ahogy ezt kiejtette a sz�j�n elaludt.